Felkészülés egy zongoraversenyre
kották,videók:https://www.youtube.com/watch?v=Ocb9IVLkrkI
https://www.youtube.com/watch?v=XhwHiYRg_A0
https://www.youtube.com/watch?v=02HHorJXrQk
https://www.youtube.com/watch?v=c7jzechPOlg
Elsőként eljátszom a két új darabot:J.S.Bach:Kétszólamú invenciói közül az a-moll invenciót- amit növendékem saját maga választott zenehallgatás közben, ez inspirálta a legjobban -és Fr.Chopin:e-moll keringőjét. Debussy:Claire de Lune című művét már korábban megtanulta és a zongoravizsgán előadta, így ezzel időt nyerünk a versenyre való felkészüléshez. Ezután elkezdjük tanulmányozni a kottákat, figyelembe véve minden lényeges információt. Bach zenéje igényli a legnagyobb koncentrációt, ezért az ő művével indítjuk az órát: tisztázzuk a barokk előadásmód sajátosságait, az invenció jelentését(ötlet) és jellemzőit(polifónia, vagyis egymást imitáló, egymást kiegészítő, egyenrangú szólamok). Először a jobb,majd a balkezét játsza el a tanuló, a kottaolvasás során előforduló hibáknál pedig megállunk és együtt gyakoroljuk azokat, szükség esetén ujjrendeket is írok be. Ezután rátérünk a romantikus stílusra, vagyis Chopin:e-moll keringőjére:külön kiemelem a kottában a tempó és dinamikai jelzéseket, majd külön kézzel dolgozunk rajta. A darabokat nem teljes terjedelmében, hanem részekre osztva adom fel hosszúságuk miatt.
A következő pár órában(kb.2, max 3 hét) egyelőre még csak külön kézzel, részenként haladva foglalkozunk a darabokkal. Az invenciónál emlékeztetem rá, hogy a balkéz ugyanolyan fontos, mint a jobb, Chopin és Debussy zenéjében viszont dallam-kíséret viszonyban vannak egymással a szólamok(homofónia). Dolgozunk a különböző fajta billentéseken is. Felhívom a növendék figyelmét a folyamatos, kitartó, koncentrált gyakorlásra(versenyre készülve ez napi több óra munkát igényel!) és tippeket adok neki, hogy ezt hogyan valósítsa meg. Az óra során is rendszeresen gyakoroljuk együtt a kritikus részeket.
Ha sikerül olyan szintet elérni, vagyis mindkét kéz stabilan megy külön-külön, akkor szép lassan összerakjuk őket. Ezután szintén pár órát szánunk rá, hogy két kézzel is gördülékenyen menjen minden. Kiemelt hangsúlyt fektetünk a különböző stílusjegyekre, az előadásmódra. Debussy művéről sem felejtkezünk meg: a heti két alkalomból, amikor találkozunk, és ha még marad idő és energia, a hosszabb óra részeként ezt is meghallgatom: ha szükséges, mérsékeltebb tempóban, pedál nélkül is el kell játszania a növendéknek, közben végig törekedve a puha billentésre, a szép hangszínekre.
A 2.hónap végére a cél a koncertkész állapot, majd minél több szereplés vállalása: elsőként a stúdiókoncerten , ahol a különböző versenyekre készülő növendékek lépnek fel, ezt követően a Zongoragálán, ahol felvételt is készítek, egy zeneművészeti gimnáziumban megrendezett mesterkurzuson, a zongoraversenyen résztvevőknek szervezett hangversenyen, majd egy hónap múlva ismét a stúdiókoncerten, amikor már csak pár nap lesz az igazi megmérettetésig.
Növendékeimnél folyamatosan törekszem a pozitív visszajelzés adására és az építő jellegű kritikára. Fontosnak tartom, hogy megfelelő önértékeléssel rendelkezzenek, nagyon hatásos például, ha visszahallgatják magukat az órán, vagy a koncerten készült felvételeken. Tehetséggondozásnál kiemelt hangsúlyt fektetek a gyakorlás mennyiségére és minőségére egyaránt, hiszen hiába vannak valakinek jó adottságai, csak szorgalommal lehet eredményeket elérni.
Egy versenyre készülő növendéknél egészen máshogy kell kiválasztani a darabokat, mint azoknál, akik nem készülnek nagyobb megmérettetésre: figyelembe kell venni a rendelkezésre álló időt, a nehezségi szintet, a tanuló személyiségjegyeit és fontos az is, hogy inspirálja őt a zene, amit előad majd. Tehát ebben az esetben rendkívül fontos a differenciálás.
A feladott művekből Youtube linkeket küldök növendékemnek, hogy ezáltal is inspirálódjon. A zeneiskolai Zongoragálán való szerepléséről készülő felvételt átküldöm neki, és házi feladatként megkérem, hogy írja le, mi az, amit már jól csinál és miben kell még fejlődnie.